Az ELTE bibliatudományi képzése – Vízió és misszió

A Biblia az antikvitás óta a zsidó és a keresztény világ alapkönyve: alig van olyan fejleménye a nyugati kultúrának, amely ne függene össze valamilyen módon a Bibliában foglalt motívumokkal, történetekkel, személyekkel, elvekkel vagy látásmóddal. Ebben az értelemben a Biblia civilizációnk és kulturális örökségünk megkülönböztetett, emblematikus hordozója. Tanulmányozásán keresztül identitásunk alapjait, rétegeit és változásait ismerhetjük meg: a Biblia kialakulásának története az ókorba vezet vissza, hatás- és értelmezéstörténete pedig a későbbi korokon átívelve egészen máig tart. Így a bibliatudomány a legtöbb diszciplína számára fontos mondanivalóval bír, mint ahogy rengeteget köszönhet is más tudományágaknak: történelem és vallástudomány, régészet és nyelvészet, irodalomelmélet, filozófia, folklór, zene- vagy művészettörténet egyaránt szoros összefüggésben állnak a bibliatudománnyal.

A Biblia nem tehetett volna szert ilyen jelentőségre a vallási közeg nélkül, amelyben létrejött, és amely generációkon keresztül hagyományozta tovább. Ezért a bibliatudománynak óhatatlanul része a vallás és a teológia, művelői többségének fontos a hit és a vallási identitás. Ugyanakkor a Bibliát kezdettől fogva több vallási közösség is a magáénak vallja, és ezek vagy elődeik a történelem során gyakran ellentétes, sőt ellenséges viszonyban álltak egymással. Ezeknek a különbségeknek és feszültségeknek a lenyomata felfedezhető magában a Bibliában is, de még inkább tetten érhető a Bibliát magukénak valló felekezetek értelmezéseiben.

A Vallástudományi Tanszék, illetve az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék által közösen indított Bibliatudományi program – az eddigi gyakorlatot folytatva – arra törekszik, hogy a felekezeti különbségektől elemelkedve, ugyanakkor a vallási és világnézeti meggyőződéseket messzemenően tiszteletben tartva toleráns és interdiszciplináris módon művelje a bibliatudományt. A felfogásbeli különbségeket úgy tekintjük, mint amelyek a Biblia aktualitásáról és dinamizmusáról tanúskodnak.

Magának a Bibliának a fogalmán sem ugyanazt érti minden felekezet és hagyomány: a különböző bibliai kánonok nem mind ugyanazokat a könyveket tartják szentnek. Sőt ugyanazokat a könyveket is több ókori változatban ismerjük (héber, görög, arámi, latin, stb.), valamint a modern fordítások is számos fontos eltérést mutatnak.

Programunk célja, hogy a bibliai irodalmat a lehető legszélesebb értelemben véve vizsgálja, beleértve ebbe nem csak a kánonon kívüli (ún. apokrif, pszeudepigráf), a kanonikus könyvek megértése szempontjából azonban igen jelentős egyéb iratokat, hanem a Biblia értelmezésével foglalkozó későbbi szövegeket is. Kapcsolódni kívánunk mindezzel azokhoz a tiszteletre méltó előzményekhez, amelyek, többnyire búvópatakként, mindig jelen voltak a Kar képzésében és kutatásában.