Az Írás arcai – nyilvános előadások a Biblia értelmezés- és kultúrtörténetéről

Az előadások nyilvánosak és ingyenesek, de a sorozat felvehető kurzusként is a BIB-214 és más kódokon (lásd a Neptunban; a hallgatók szóbeli kollokviumon számolnak be az előadások tartalmáról).

A korábbi évek előadásai visszakereshetők "Az Írás arcai" főoldalán, melyek közül egyesek megtekinthetők a sorozat facebook-csoportjában is. Az előző előadássorozatról interjú is olvasható.

A sorozat szervezője: Buzási Gábor, az Ókortudományi Intézet Bibliatudományi képzésének felelőse. 
A szervezésben segítenek: Czétényi Gellért, Kis-Lőrincz Imola és Mátó Zsombor.

Minden érdeklődőt szívesen látunk!

PROGRAM

(1) SZEPTEMBER 8.

Zsengellér József

A félig eltűnt apokrifek: eltörölte-e a reformáció a deuterokanonikus könyvek használatát?
Az előadás videofelvétele.

A mai katolikus és protestáns Bibilák feltűnő különbsége az ószövetségi részben egyes könyvek megléte vagy hiánya. Ezek az úgynevezett deuterokanonikus vagy apokrif könyvek, melyek kanonikus volta a patrisztikus kor óta vita tárgya. A közfelfogás szerint a reformáció eltörölte használatukat, míg a katolikus egyház megtartotta őket. Az előadásban arra mutatunk rá, hogy valójában miként alakult a sorsa ezeknek a könyveknek. Vajon született-e döntés róluk és milyen? Mennyiben határolódik el tőlük a protestantizmus, és miként használja őket a katolicizmus? Melyik elnevezés a helytálló, az ‘apokrif’ vagy a ‘deuterokanonikus’?

Zsengellér József hebraista, teológus, református lelkész, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Szentírás és Talmudtudományi tanszékének professzora. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. A Magyar Hebraisztikai Társaság elnöke. Fő kutatási területe a Héber Biblia/Ószövetség szöveg- és kánontörténete, a korai zsidóság története és vallástörténete. A témával kapcsolatos könyve: A bibliai apokrifek és a reformáció - Az apokrif/deuterokanonikus könyvek karrierje (Budapest: Kálvin kiadó, 2022).

(M. van Heemskerck: The destruction of the statue of Bel, printed by Ph. Galle, 1565, British Museum)

(2) SZEPTEMBER 15.

Bányai Viktória

Eszter könyve a középkori és újkori zsidó kultúrában: archetípusok és aktualizálások

Az előadás videofelvétele.

A perzsa birodalom fővárosában játszódó Eszter könyve hangsúlyosan diaszpóra-történet, az elbeszélés sok eleme a zsidó diaszpóra minden korszakában és helyszínén ismerősnek hatott. Mindez alkalmassá tette arra, hogy - a posztbiblikus zsidó hagyomány általános felfogásába illeszkedően – a későbbi korokban megélt fenyegetéseket, üldözéseket, megszabadulásokat vagy épp azok elmaradását párhuzamba állítsák az bibliai elbeszéléssel, annak tükrében értelmezzék. Az előadás az archetípusok használatának és az aktualizálásnak erre a sajátos dinamikájára hoz szemelvényes példákat a keresztes hadjáratok pusztításáról beszámoló héber krónikáktól, a purimi színdarabokon át az 1956-ban szövegezett Horthy-tekercsig.

Bányai Viktória történész, hebraista, az ELTE Hebraisztika szak oktatója. Fő kutatási területe a kora újkori és újkori magyarországi zsidó történelem és művelődéstörténet, hangsúlyosan ennek héber nyelvű forrásai. Az utóbbi években több tanulmányban is foglalkozott a holokauszttúlélő közösség kultúrájával, ami az előadásnak is egyik fókusza lesz.

(3) SZEPTEMBER 22.

Pavlovits Tamás

"Válasz az ellenvetésre, miszerint a Szentírás nélkülözi a rendet": a szív rendje a Bibliában Pascal szerint

Az előadás videofelvétele.

Blaise Pascal 17. századi természettudós, teológus, filozófus a katolikus-janzenista szellemi irányzathoz tartozott, amely Szent Ágoston teológiájához visszanyúlva igyekezett megreformálni a katolikus hitet. Élete végén Pascal egy olyan művön dolgozott, amely janzenista szellemben veszi védelmébe a kereszténységet, és ennek a műnek a töredékei maradtak ránk a Gondolatok cím alatt. Az előadásban a Gondolatok egyik központi fogalmának, a szív rendjének kapcsolatát vizsgálom a Szentírással. A pascali bibliahermeneutika részben a De doctrina christiana-ban megfogalmazott ágostoni bibliaértelmezési elveket követi. Ezzel összefüggésben érvel Pascal azokkal a racionalista ellenvetésekkel szemben, amelyek szerint a Szentírás nélkülözi a rendet. Pascal szerint a Szentírásban a szív rendje jut kifejezésre.

Pavlovits Tamás a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Université Paris-Sorbonne és a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Fő kutatási területe a francia filozófia, a kora újkori és felvilágosodás kori filozófiák. Legutóbbi könyvei: A végtelen észlelése a kora újkorban (Budapest: Gondolat, 2020), Blaise Pascal (Budapest: Szent István Társulat, 2024).

(Blaise Pascal, Versailles)

(4) SZEPTEMBER 29.

Martos Levente Balázs

A Pápai Biblikus Bizottság műhelyében: katolikus bibliatudomány a II. vatikáni zsinat után

Az előadás videofelvétele.

Az 1962-1965 között tartott II. vatikáni zsinat messzemenően befogadta a Szentírás keletkezésének történeti olvasatát, ezzel ugyanakkor nem csökkentve, inkább sajátos értelemben megközelíthetővé téve a szöveg sugalmazott, vagyis a legteljesebb értelemben vett teológiai mivoltát. A zsinat előtt és közben tapasztalt fejlődést az egyházi tanítóhivatal további reflexióval kívánta elmélyíteni, és ebbe a világ minden tájáról szakértőket akart bevonni. VI. Pál pápa ezért egy korábbi bizottságot átalakítva 1971-ben létrehozta a Pápai Biblikus Bizottságot, és azt a Biblia és a bibliatudomány művelésével és népszerűsítésével bízta meg. A bizottság működésén és eddigi dokumentumain át jól nyomon követhető a katolikus bibliatudomány közelmúltja és jelene.

Martos Levente Balázs a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar tanszékvezető egyetemi docense, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke. Főbb kutatási területei az Ó- és Újszövetség kapcsolatának irodalmi és teológiai megközelítése, a páli teológia, Szent Márk evangéliuma. 2014 óta a Pápai Biblikus Bizottság tagja. Részt vett a 2019-ben megjelent Mi az ember? A bibliai antropológia körképe című dokumentum előkészítésében és fordításában.

(5) OKTÓBER 6.

Bodor Attila

Hogyan készül a Biblia? Betekintés a Biblia szöveghagyományozásának és modern kiadásainak történetébe

Az előadás videofelvétele.

A Biblia a világ legtöbbször kiadott könyve: csak az elmúlt évben több mint 22 millió nyomtatott és közel 26 millió digitális példány jelent meg, fejezeteit pedig több mint 28 milliárdszor nyitották meg online. Ezek a számok önmagukban is érzékeltetik a szöveg páratlan jelentőségét – de hogyan hagyományozódott át a Biblia szövege az ókortól egészen napjainkig, és milyen elvek alapján készülnek a modern kritikai kiadások? Az előadás közérthető áttekintést kíván nyújtani a Héber Biblia (Ószövetség) és a görög Újszövetség szöveg- és kiadástörténetéről. Külön figyelmet kapnak a Holt-tengeri tekercsek és más ókori kéziratok újabb kutatásai, amelyek az elmúlt években alapjaiban formálták át a szent szövegek áthagyományozásáról alkotott képünket. A hallgatóság emellett közvetlen bepillantást nyerhet a legújabb kritikai kiadások – mindenekelőtt a Biblia Hebraica Quinta – szerkesztésének folyamatába, alapelveibe és kihívásaiba. Végül az előadás rövid körképet ad a magyar nyelven elérhető bibliakiadásokról is, bemutatva, miként illeszkednek ezek a nemzetközi kiadói törekvésekhez.

Bodor Attila (PhD, 2021) a Biblia Hebraica Quinta kiadásának koordinátora (Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart) és az ELTE Ókortudományi Intézetének óraadó oktatója; kutatási területe a Héber Biblia ókori szövegváltozatai.

(6) OKTÓBER 13.

Horváth Orsolya

A csend Kierkegaard bibliai hermeneutikájában

Az előadás videofelvétele.

A csendnek minden megértés esetében, így az Írás megértése során is nélkülözhetetlen szerepe van, még ha keveset beszélünk is róla. Előadásomban a csend szerepét vizsgálom a bibliai hermeneutikában, ahogyan az Kierkegaard-nál megjelenik. A csend ugyanis nála nem a felismerés pillanatnyi aktusa, vagy a megértés bensővé válásának közege, hanem – tézisem szerint – átvezetés a szóból a tettbe, a fogalomból a döntésbe, a beszédből az életbe, s így egy újfajta bibliai hermeneutika megalapozó fordulatává válik. Az előadásban e fordulat három aspektusára koncentrálok Kierkegaard bibliai hermeneutikájának vázlatos ismertetése után: a megbotránkozás lehető csendjének konstitutív szerepére, a megértésre jutott egzisztencia beszédképtelenségére és így az interszubjektív hívő közösség lehetetlenségére, végül pedig arra, hogy Kierkegaard, vagy legalábbis a fiktív, hívő szerző mégsem hallgat.

Horváth Orsolya filozófus, biblikus teológus, a Károli Református Egyetem BTK Szabadbölcsészet Tanszék egyetemi docense. Kutatási területe a fenomenológiai egzisztenciafilozófia, vallásfenomenológia, filozófia és protestáns teológia kapcsolódásai, Luther gondolkodása. Legutóbbi önálló kötete Inspirációk és ellentétek filozófiai és teológiai gondolkodás között címmel jelent meg (Budapest: L’Harmattan, 2022.)

(Korabeli karikatúra Kierkegaard-ról)

(7) OKTÓBER 20.

Kiss András

Jézus a zsidó hagyományban: az ézsaiási Szenvedő Szolga értelmezéstörténete a zsidó-keresztény viszony tükrében

Az előadás videofelvétele.

Előadásomban az Ézsaiás könyvében szereplő és a keresztény hagyományban Jézussal azonosított „Szenvedő Szolga” alakjának zsidó átértelmezését vizsgálom. A 11-12. századi dél-franciaországi biblia-és talmudtudóstól, Rásitól kezdve a 20. század első feléig premodern és modern zsidó gondolkodók sora „igényelte vissza” ezt az enigmatikus alakot a hozzá kapcsolódó keresztény szimbolikával és nyelvezettel együtt, hogy ezáltal megfogalmazzák saját teológiai állításaikat, amelyek, úgy tűnik, gyakran szándékosan ellentétben álltak a keresztény értelmezésekkel. A zsidó szerzők a zsidóság „krisztusnépként” való ábrázolása, így a kereszténységben Jézusnak tulajdonított megváltószerep visszaigénylése révén alternatív zsidó identitásformákat konstruáltak, amelyek segítségével a diaszpórát, az ott átélt szenvedést és a zsidóság történelmi szerepét értelmezték az ágostoni keresztény narratíva ellenében.

Kiss András klasszikus héber és arámi nyelvet tanít az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen, valamint bibliai hébert, görögöt és zsidóságismeretet a Pünkösdi Teológiai Főiskolán. 2025 júniusában védte meg doktori disszertációját “A názáreti Jézus a modern zsidó gondolkodásban – és annak hátterei” címmel. Kutatási területe a zsidóság és a kereszténység közötti rejtett kapcsolatok feltárása.

(M. Chagall: A Megfeszített, 1944)

(8) NOVEMBER 3.

Vér Ádám

Egy asszír eskü-szertartás nem várt hatásai: a bibliai szövetség-teológia ókori keleti háttere

Az előadás videofelvétele.

Assur-ah-iddina, Asszíria és Babilónia királya Kr. e. 672-ben elrendelte, hogy birodalmának hivatalnokai esküt tegyenek. Az esküben az uralkodó által eltervezett trónutódlást kellett támogatni: az asszír trón örököse Assur-bán-apli, Babilón trónjáé pedig fivére, Samas-sum-ukin lett. Az eskük szövegét agyagtáblákon rögzítették, melyeken Assur isten pecséthengereit is végiggörgették. E táblák közül kilenc példány töredékeit a Kalhuban álló Nabú-templom romjai között találták meg az 1950-es évek közepén. A táblák publikációját követően azonnal feltűnt, hogy az eskü számos ponton mutat párhuzamot a Deuteronomium szövegével, és a tudományos diskurzusban azóta újabb szempontokkal bővült a hasonlóságok köre. Előadásomban az eddigi eredmények összegzésén túl az eskü-szertartás ceremóniáját és az eskü-táblák szent szöveg mivoltát járom körül.

Vér Ádám assziriológus, történész, az ELTE BTK Ókortudományi Intézetének adjunktusa. Fő kutatási területe az Újasszír Birodalom története, különös tekintettel a birodalom adminisztratív és vallási struktúráira. Az Ókor folyóirat szerkesztője.

(9) NOVEMBER 10.

Dávidházi Péter

Bibliai ihletek műfajkereső rejtekútjai: Kölcsey Vanitatum vanitasa és a Prédikátor könyve

Az előadás videofelvétele.

„[…] ki hihetné, hogy akit őrület nem bánt, komolysággal prédikálná ezeket” – dohogott barátjának 1827-ben a Vanitatum vanitas egyes részleteit védve (!) a fiatal Toldy Ferenc. Kölcsey jó két évszázaddal ezelőtt, 1823-ban írta költeményét, s azóta számos generáció próbált megküzdeni kihívásaival, szenvedélyes vitákat folytatva arról, hogy milyen értelemben és mennyire vehető komolyan, de meglepően kevés szó esett nyilvánvaló kötődéséről a Prédikátor könyvéhez, illetve tágabban a Bibliához. Előadásom szerény kísérlet arra, hogy a művet ezek fényében olvassuk, innen közelítve próbáljuk meghatározni sajátos műfaját, s egy-egy világirodalmi, illetve magyar rokonára is kitekintve végül ezáltal keressük meg irodalomtörténeti helyét és méltassuk jelentőségét.

Dávidházi Péter (Tata, 1948) az ELTE BTK Anglisztika Tanszékének és az ELTE HTK Irodalomtudományi Intézetének professor emeritusa. Bibliai témájú publikációi közt: ‘O Jephthah, judge of Israel’: From original to accreted meanings in Hamlet’s allusion (Shakespeare Survey, Cambridge, 2015, 48-61); „Vagy jőni fog”. Bibliai minták nemzetiesítése a magyar költészetben (Bp., Ráció, 2018); „Jehovát imádó vallás magvaiból”: A Hymnus áldásának bibliai genealógiájához (Múlt és jövendő. Tanulmányok Kölcsey Ferenc Hymnusáról, szerk. Radnai Dániel Szabolcs, Budapest: reciti, 2024, 75-106).

(10) NOVEMBER 17.

Erdei Ildikó

Isaac Newton világi teológiája: hogyan olvasta egy koraújkori természetfilozófus a Bibliát?

Az előadás videofelvétele.

Isaac Newton a tudománytörténet emblematikus alakja, akinek legfontosabb felfedezései mindmáig az iskolai tananyag részét képezik. Ám az jóval kevésbé közismert, hogy elkötelezett hívőként a teológia és a Szentírás értelmezésének kérdései is foglalkoztatták, sőt jóval komolyabb energiát fektetett ezen kutatásokba, mivel meggyőződése volt, hogy a Biblia racionálisan elemezhető. Előadásom arra a módszerre fókuszál, ahogyan egy koraújkori természetfilozófus a Szentírást a tudományos vizsgálat tárgyává tette. Vizsgáljuk, hogyan alkalmazta Newton a szövegkritikai eljárásokat a próféciák és a bibliai kronológia elemzésére, és hogy a tudományos racionalitás hogyan szolgált alapul teológiai gondolkodásához. Rámutatok, hogy Newton bibliai kutatásai a dogmákat mellőző megközelítése révén a tudomány és teológia közötti határvonalak újrafogalmazására törekedtek.

Erdei Ildikó teológus-lelkész, vallástudomány szakos bölcsész. Doktori fokozatát a KRE HTK-n szerezte. A Pünkösdi Teológiai Főiskola adjunktusaként újszövetségi írásmagyarázattal, egyháztörténettel és gyakorlati teológiával kapcsolatos kurzusokat tart. Kutatási területe a korai modern filozófia és teológia, különös tekintettel Isaac Newton teológiájára. Emellett a patrisztika területén is publikál, elsősorban a kora keresztény írásmagyarázattal és dogmatikával kapcsolatos témákban.

(Az angliai Hill Bark kastély színes ólomüveg ábrázolása Newtonról, amint Bibliát olvas)

(11) NOVEMBER 24.

Gyurkovics Miklós

Alexandriai Kelemen a Szentírás csendjéről és hangjáról

Isten kinyilatkoztatott igazsága megegyezik-e a Szentírás írásjegyeivel megírt mondatok üzenetével? Betűbe lehet-e foglalni az örök Isten gondolatait? A pogány filozófia segítheti-e a Szentírás értelmezését és továbbadását? Melyek a kinyilatkoztatás közölhetőségeinek a határai? Ezek azok a fontos és egyben zavarba ejtő kérdések, melyek egyszerre foglalkoztatták az első századokban élő keresztény mestereket és korunk teológusait is, mivel a feladat azonos: a hallgatóság lelkét megérintő üzenetté váltani a Szentírás írott betűjét. Az előadás Alexandriai Kelemen (Kr. u. 150 - 215) gondolatai nyomán indul el a közös válaszkeresésben, hogy a nagy alexandriai írásmagyarázók módszerére találhassunk, mely elsősorban nem az egyes definíciók rögzítésében, hanem egy közös szellemiségben mutatkozik meg.

Gyurkovics Miklós görögkatolikus pap, patrológus, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola egyetemi tanára, az Eastern Theological Journal főszerkesztője. Fő kutatási területe az ókeresztény teológia és az ókori filozófia kapcsolata, az alexandriai iskola, különös tekintettel Alexandriai Kelemen írásainak a kutatására.

(Théodore Chassériau: A csend, 1825-1850, Párizs, Louvre)

(12) DECEMBER 1.

Görföl Tibor

Isten végső balgasága: Hans Urs von Balthasar és a Biblia katolikus teológiája

Az előadás videofelvétele.

A 20. század katolikus teológiái beható figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, mit jelent az, hogy Isten beszél, miben különbözik a Bibliában tanúsított isteni megnyilatkozás a vallások istenkeresésétől, hogyan viszonyul egymáshoz a bibliai ige és az egyházi hivatal, s milyen módokon olvasható a Biblia. Hans Urs von Balthasar szokatlanul radikálisan foglalt állást ezekben a kérdésekben, azt hangsúlyozva, hogy a Bibliának Isten „eszelőssége” a középpontja, minden más csak ezt magyarázza és írja körül. Hétkötetes teológiai esztétikájának két terjedelmes kötete kizárólag a Biblia teológiájával foglalkozik, és több kommentárt is írt bibliai könyvekhez. Érdekes megfigyelni, miként ad választ Karl Barthnak, és miként szerveződik gondolkodása a Biblia köré.

Görföl Tibor (1976) a Pécsi Tudományegyetem Filozófiai tanszékén és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán oktat, a Vigilia főszerkesztője, a Communio Nemzetközi Katolikus Folyóirat szerkesztője. Számos újabb teológus, köztük Hans Urs von Balthasar fordítója.

(J. A. Swanson: Jester)

(13) DECEMBER 8.

Heidl György

A csodatévő bot és egyéb történetek: szentírási szövegek és ókeresztény képi ábrázolásaik

Az előadás videofelvétele.

A legkorábbi Jézus-ábrázolásokon (III-IV. század) gyakran láthatunk botot a gyógyító és csodatévő Jézus kezében, holott az evangéliumok sehol nem tesznek említést ilyesféle „varázspálcáról”. Vajon mit jelképez ez a bot? Igaza volna a keresztények első jelentős bírálójának, Kelszosznak és modern követőinek, akik szerint Jézus egyszerűen varázsló volt, aki kitanulta és alkalmazta a mágikus mesterfogásokat, és csak később kezdték Isten Fiaként tisztelni? Ráadásul a korai képeken Péter kezében is megjelenik a csodatévő bot, amellyel mintegy új Mózesként vizet fakaszt egy sziklából.  Az előadásban arra keressük a választ, hogy feloldható-e az ellentét az evangéliumi elbeszélések Krisztusa és a képeken ábrázolt csodatevő Jézus között, továbbá, hogy miként értelmezzük az ún. Péter-ciklust, amelynek képi ábrázolásai jóval korábbiak, mint az apokrif elbeszélés Péter elfogásáról, bebörtönzéséről, vízfakasztásáról és kivégzéséről.

Heidl György a Pécsi Tudományegyetem BTK Filozófiai, Művészetelméleti és Klasszikus Tanulmányok intézetének egyetemi tanára, dékán emeritus. Kutatási területe az ókori kereszténység irodalma és művészete, a patrisztikus teológia és a korabeli filozófiai iskolák kapcsolata. Többek között Szent Ágoston, Szent Ambrus és Órigenész munkáinak fordítója. Legutóbbi könyve: Novatianus művei. Budapest: Szent István Társulat, 2025.

(Szarkofág fríz részlete: Lázár feltámasztása, Péter és kísérői. Kr. u. 325-350 Vatikán, Museo Pio Cristiano, inv. 31439)