Az Írás arcai – 2023/24. tanév őszi félév

Az előadások nyilvánosak és ingyenesek, de a sorozat felvehető kurzusként is a BIB-214 (régebben: -211) és más kódokon. A kurzus tanegységként való teljesítéséhez egy-egy rövid (400 szavas) összefoglalót kell küldeni minden előadásról. Hamarosan érkeznek az előadások címei és rövid leírásai is (lejjeb görgetve megtalálják a korábbi évek előadásait is, melyek közül egyesek megtekinthetők a sorozat facebook-csoportjában. Minden érdeklődőt szívesen látunk!

A sorzat az ELTE BTK hírei közt.

A sorozat szervezője: Buzási Gábor. A szervezésben segítettek: Mazán Réka, Mátó Zsombor és Németh András.

Interjú a Népszava oldalán: Polifón bibliatudomány nem csak diákoknak (2023.12.23.)

(1.) Szeptember 11.

Takács László
Péter, Pál és a zsidó hagyományok: Hieronymus és Augustinus vitája a Galata levél 2,14 értelmezéséről

Az ókori latin ajkú kereszténység két legjelentősebb alakjának kapcsolata a kezdeti bizalmatlanságból és idegenkedésből alakult később csak levelekben kifejezésre jutó barátsággá. A kezdeti ellenszenv forrása Augustinusnak Hieronymus Szentírás-fordítói és értelmezői tevékenységére vonatkozó kritikája volt. Nézetkülönbségeik közül az előadás a Gal 2,14 értelmezése körül kialakult vitájukat, illetve a kérdéses szöveghelynek az értelmezéstörténetét kívánja bemutatni, hiszen annak a részletnek az értelmezése, amely szerint Pál megfeddte Pétert, mert zsidó létére a pogányok közt nem tartotta magát a zsidó szokásokhoz, kiemelt jelentősége van mind a korai egyház története, mind a pogányságból megtért keresztényeknek a zsidó előírásokhoz és szokásokhoz való igazodása, mind Pál és Péter apostol alakja és tevékenysége megítélése szempontjából.

Takács László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Klasszika-Filológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense Fő kutatási területe az ezüstkori római irodalom, az latin kommentárirodalom és a korai ír kereszténység. A Szent István Társulat Ókori Keresztény Írók című könyvsorozatának egyik szerzője. Kiadásában jelent meg Szent Jeromos vitairatainak magyar fordítása (Az igaz hit védelmében, Budapest: Szent István Társulat, 2021).

Az előadás híre és facebook-eseménye.

Az előadás videofelvétele: YouTube

(2.) Szeptember 18.

Nádasdy Ádám
Bélsazár lakomája és az írás a falon: Dániel könyvének egy epizódjáról

A Dániel könyvében szerepel Bélsazár/Baltazár király lakomája (Dán 5), melyben egy titokzatos kéz ír a falra. De milyen nyelven? A Dániel könyve valószínűleg Kr. e. 165-ben keletkezett, már a hellenisztikus korban. Az Ószövetségnek időrendben ez az utolsóelőtti könyve, a kérdéses rész arámiul van. Nyilvánvaló fikció, irodalmi mű, ebben a minőségében a korábbi Jónáshoz és Eszterhez hasonlít; a Dániel szerzője is elbeszélését évszázadokkal korábbra, a 6. századba helyezi, amikor a zsidók még fogságban voltak Babilonban, köztük az eszes Dániel, aki végül megfejti a szöveget: „Megszámolt, megmért, és a perzsáknak ad.” De miért nem tudták a többiek a normál arámi szavakat kiolvasni?

Nádasdy Ádám (Budapest, 1947) nyelvész, műfordító. Az ELTE-n szerzett angol-olasz diplomát, 2017 óta az Angol Intézet professzor emeritusa. Kutatási területe az angol és magyar hangtan, illetve az angol és germán nyelvtörténet. Nyelvészeti ismeretterjesztő cikkeket, rádióműsorokat is készített. 2020-ban jelent meg Milyen nyelv a magyar? c. könyve, 2021-ben pedig a MERSZ portálon a Kalauz a nyelvészi gondolkodáshoz. Fordított angolból Shakespeare-t, olaszból Dantét.

Az előadás híre és facebook-eseménye.

Az előadás videofelvétele: YouTube

(3.) Október 2.

Széplaky Gerda
Az Édenkert mint radikális közösség: Növényetika - az Ószövetség nyomán

Előadásomban azt mutatom be, hogy az Ószövetség miként írja le a növények státuszát, akár a teremtés, akár az idillikus Édenkert vonatkozásában, akár később, ember és növény egymáshoz való viszonyában. Ehhez bibliai szöveghelyeket elemzek, valamint klasszikus Paradicsomábrázolásokat, mindenekelőtt id. Jan Brueghel műveit. Rámutatok, hogy bár a zsidó-keresztény kultúra az embert hatalommal felruházott, felsőbbrendű lénynek tekinti, s a növényről úgy gondolkodik, mint amely a létezők közötti áldozati hierarchia alján foglal helyet, valójában a növénynek kitüntetett szerepe van. Éppenséggel az életerőt, a növekedést leginkább reprezentáló növényi létmód jelenti azt az alapot, amelyre egy új etikai gondolkodás felhúzható.

Széplaky Gerda filozófus, esztéta, kritikus, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Képzőművészeti és Művészetelméleti Intézetének egyetemi docense. Filozófiai, esztétikai, művészeti folyóiratok, valamint tanulmánykötetek szerzője, szerkesztője; kutatócsoportok tagja. Legújabb könyve Sem isten, sem állat. Fejezetek az áldozati kultúra dekonstrukciójából címmel látott napvilágot (Budapest: Prae, 2023).

Az előadás híre és facebook-eseménye.

Az előadás videofelvétele: YouTube

(4.) Október 9.

Cyril Pasquier
Canon, exegesis, and marriage: Irenaeus of Lyon as a reader of the Bible

Irenaeus of Lyon lived at a time when the canon of Scriptures was not fully established yet. He contributed to the canonisation of the Bible in the context of his polemic with the Gnostics who also relied on writings which Irenaeus discerned not belonging to genuine revelation. His main criteria of selection were the rule of faith and the apostolic succession. Irenaeus interpreted the Bible both literally and spiritually, which is especially true for the Old Testament messianic prophecies. While his hope for the time of final bliss was fully incarnate, Irenaeus never fell into materialism because, as the flesh is always connected to the soul, the scriptural texts’ letter is always linked to its spirit. This is also true of Irenaeus’ interpretation of marriage: he does not erase the physical commitment, but reading some of the Old Testament’s marriages allegorically, opens to the union of Christ and the Church, the type of all marriages.

Cyril Pasquier is a French theologian living in Budapest. In 2018, he obtained a doctorate from the University of Fribourg in Switzerland. His thesis focuses on the thousand-year reign and was published in 2021 (Approches du millénium – Et si Irénée de Lyon avait raison? Münster: Aschendorff). He is currently working on marriage for habilitation and on environmental issues in relation to the encyclical Laudato si

Az előadás híre és facebook-eseménye.

Az előadás videofelvétele: YouTube

(5.) Október 16.

Mihálykó Ágnes
Mit olvastak az oxürünkhoszi keresztények? Írnokok, papiruszok és kánonképződés alulnézetből

A közép-egyiptomi Oxürhünkhosz városa annak a több százezer papirusznak köszönheti ismertségét, amely amelyet egykori szemétdombjain két angol filológus, B. P. Grenfell és A. S. Hunt talált 1896-ban kezdődő ásatásain. A papiruszok között ezidáig több mint száz, a Kr. u. 3. és 4. században íródott újszövetségi és egyéb keresztény könyv töredékeit azonosítottak a kutatók, és a fennmaradt leveleken és dokumentumokon keresztül az ezeket használó keresztény közösség életét is megismerhettük. Ez a gazdag, bár töredékes forrásanyag, mely több mint száz éve foglalkoztatja a kutatókat, páratlan lehetőséget kínál, hogy feltárjuk egy korai keresztény közösség könyveit, olvasási és könyvmásolási szokásait. Előadásomban a legújabb kutatásokból kínálok keresztmetszetet.

Mihálykó Ágnes papirológus, az Oslói Egyetem és az Osztrák Tudományos Akadémia posztdoktor kutatója. Tanulmányait az ELTÉn és az Oslói Egytemen végezte. Kutatásaiban a korai keresztény liturgia papiruszos forrásaival foglalkozik. Doktori dolgozata The Christian Liturgical Papyri: An Introduction címmel jelent meg (Tübingen: Mohr Siebeck, 2019)

Az előadás híre és facebook-eseménye.

Az előadás videofelvétele: YouTube

(6.) November 6.

Tamási Balázs
Jeremiás arcai – a qumráni Jeremiás apokrifon és hellenisztikus zsidó kontextusa

Jeremiás próféta könyve, alakja és jövendölései arra ösztönözték a hellénisztikus kori zsidó szerzőket, hogy a szentírási próféciákat újraértelmezzék, kiegészítsék, és jellemzően koruk eseményeire, illetve az általuk közelinek vélt végső korra vonatkoztassák. E jelenség egyik korabeli irodalmi példája a qumráni 4-es barlangból előkerült és több, mint 220 töredékből rekonstruált Jeremiás apokrifon, amelyben Izrael babiloni fogság előtti történelmének a próféta nevében újra elbeszélt epizódjai előbb szükségszerűen Jeruzsálem babiloniak általi pusztulásához (i.e. 587/586) vezetnek, majd egy meghosszabbodott „fogsággal” és egy eszkhatologikus korszakkal érnek véget. Az előadásban főként az i.e. 1. századra datálható alkotás műfajának meghatározásával, az abban megfigyelhető interpretációs módszerrel és a szentírási kánonok korabeli képlékenységének kérdésével foglalkozunk.

Tamási Balázs történész, hebraista, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem egyetemi docense és könyvtárigazgatója, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészettudományi karának rendszeres vendégoktatója. Főbb kutatási területei a qumráni szövegek, az ókori zsidó apokrifek, az angyalokkal kapcsolatos eszmék és a „történelemszemlélet” a hellénisztikus zsidó irodalomban.

Az előadás híre és facebook-eseménye.

Az előadás videofelvétele: YouTube

(7.) November 13.

Boros Gábor
Két radikális kálvinista Biblia-értelmező: Spinoza és Ricœur

Hogy mit jelent a Biblia mint szöveg s mint autoritás Spinoza, illetve Ricœur számára, azt külön-külön ugyan már vizsgálták (habár a kérdés jelentőségéhez mérten méltatlanul kevesen), ám hogy egymásra vonatkoztatásukkal milyen következtetésekre lehet jutni, azt tudtommal még nem boncolgatták. Nézetem szerint ezen mindenképp érdemes elgondolkodni, s így erre teszek majd kísérletet az előadásomban. Mindketten szoros kapcsolatban voltak a kálvinizmussal: Spinoza ugyan nem lett hitvalló keresztény a kiközösítése után sem, de radikális kálvinisták számára írt, Ricœur viszont élete végéig részt vett lakóhelye gyülekezetének életében, miközben igen radikálisan tekintett kálvinizmusára. Spinoza követelményként állította fel a szövegkritikai vizsgálódást, mert kora igehirdetési gyakorlatát elidegenedettnek látta a szöveg valódi értelmétől. Ricœur a szövegek retorikai szempontú vizsgálatát követelte, mert úgy vélte, a teológiai dogmatika elidegenedett az eredeti szövegvilágtól, sőt világoktól, ami pedig az „Írás arcának” eltorzulásához vezetett. Természetesen ezzel a legkevésbé sem állítom azt, hogy Spinoza és Ricœur egyformán gondolkodtak a Bibliáról. Az előadásban megpróbálom majd árnyaltan feltárni az Íráshoz való viszonyuk hasonlóságait és eltéréseit.

Boros Gábor a KRE BTK Szabadbölcsészet Tanszékének vezetője. Fő kutatási területei a 17-18. századi filozófia, az érzelmek filozófiája, különös tekintettel a szeretet/szerelem filozófiai értelmezéseire. Átigazított fordításban kiadta többek között Spinoza Teológiai-politikai tanulmányát s Ricœurtől egy válogatást vallásfilozófiai írásaiból Vallás, ateizmus, hit címmel, amely idén októberben jelent meg.

Az előadás híre és facebook-eseménye.

Az előadás videofelvétele: YouTube

(8.) November 20.

Zsupán Edina
A karácsonyi történet új fénytörésben: a Kálmáncsehi-breviárium díszítésének platonikus utalásai

Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost középkori breviáriuma talán a legszebb magyar papi imakönyv, sőt a ránk maradt kódexek között is egyedülálló. Keletkezése egy sajátos művelődéstörténeti korszakra, a 15. század második felére esik, amikor a középkori magyar elitkultúra az itáliai humanizmus megjelenése révén egészen új színezetet kapott. Sok más mellett a kortárs firenzei platonizmus elemei – mint amilyen a szerelem szimbolikus értelmezése – szintén megérkeztek Magyarországra ekkor. Filozófiai eszmék vizuális megjelenése meglehetősen ritka és nehezen megfogható jelenség, s még különlegesebb, ha egy papi imakönyv díszítésében érhető tetten. Az előadás annak bizonyítására vállalkozik, hogy Kálmáncsehi Domonkos breviáriuma, ha figyelmesen szemléljük, a karácsonyeste díszítése kapcsán éppen ilyen eszméket jelenít meg.

Zsupán Edina a HUN-REN-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tagja. Szakterülete a humanista filológia és a magyarországi humanista kéziratosság, azon belül is elsősorban a Corvina könyvtár, valamint Vitéz János és Janus Pannonius kéziratos szellemi öröksége. Kutatásmódjára az interdiszciplináris megközelítés, valamint a kodikológiai és az irodalomtörténeti szempontok ötvözése jellemző.

Az előadás híre és facebook-eseménye.

Az előadás videofelvétele: YouTube

(9.) November 27.

Pataki Elvira
Salamon király, Szt. Jeromos és a hangyák bölcsessége: A Páldabeszédek 6,6 recepciója a Vita Malchiban

A salamoni Példabeszédek könyve (6,6–9) a lustát a hangya életmódjának megfigyelésére, követésére, a rovar képviselte bölcsesség elsajátítására buzdítja: Vade ad formicam, o piger, et considera vias eius, et disce sapientiam. Az előadás a hely ókeresztény interpretációs hagyományával foglalkozik néhány görög és latin egyházatya műve alapján. Az apró lény bölcsességének gondolata szerepel a pogány Kelszosszal az állati intelligenciáról vitatkozó Órigenésznél; visszatérő elem a teremtett világ végtelen gazdagságát és a gondviselés előrelátását igazoló teremtéskommentárokban (Baszileiosz); s központi narratív szerepet játszik a latin hagiográfia egyik legelső alkotásában, a bibliafordító Szt. Jeromos szépirodalmi igényű Malchus-életrajzában.

Pataki Elvira klasszika-filológus, PhD fokozatának megszerzése óta (ELTE, 2001) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Fő kutatási területei a görög és latin irodalomtörténet, az ókori esztétika, a klasszikus és az ókeresztény műveltség kapcsolata, valamint az ókor recepciója.

Az előadás híre és facebook-eseménye.

Az előadás videofelvétele: YouTube

(10.) December 4.

Dobos Károly Dániel
"A világ szamara, aki marhaistállóban született": Zsidó polemikus paródiák és a Biblia világa

A zsidók és keresztények változatos története során számtalanszor, számtalan műfajban polemizáltak egymással. E polemikus hagyomány egy különösen érdekes módját jelenítik meg azok a zsidó paródiák, amelyek formájukban a zsidó liturgikus tradíció jól ismert imáit utánozzák, tartalmilag viszont Jézust és a kereszténység dogmáit támadják. Ilyen szövegek nagyobb számban keletkeztek a 18. századi Itáliában. Az előadás során ezen szövegek és a Biblia kapcsolatát elemezzük. Néhány példán keresztül megvizsgáljuk, hogy a Héber Biblia mely részleteit használták fel a szövegek anonim költői, és azt is, hogy mennyire jól ismerték az újszövetségi tradíciót. Végezetül megpróbálunk arra a kérdésre is választ találni, hogy mi célt szolgálhatott e különös irodalmi forma.

Dobos Károly Dániel az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, az Universität Wien (Institut für Judaistik) óraadója. Kutatási területe a zsidó-keresztény viszony története, különös tekintettel az itáliai zsidó közösségek és a katolikus egyház kapcsolatára.

Az előadás híre és facebook-eseménye.

Az előadás videofelvétele: YouTube

(11.) December 11.

Vér Ádám
Kultuszszobor és hátasállat: az aranyborjú ókori keleti kontextusa

Mikor Mózes felment a hegyre, hogy találkozzon az Úrral és átvegye a kőtáblákat, Izrael népe Áronhoz fordult: „Jöjj, és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon!” (Ex 32,1). Az Áron által készített aranyborjú a hitehagyás jelképe a Bibliában, ám nem teljesen világos, hogy a hegy lábánál várakozó közösség tagjai számára mi lehetett a kapcsolat az aranyból készített állatalak és Izrael Istene között. Előadásomban az ókori keleti kultuszszobrok talapzatául szolgáló hátasállatok vizsgálatával próbálom megvilágítani az aranyborjú készítésének kulturális kontextusát.

Vér Ádám assziriológus, történész. 2009 óta az ELTE BTK munkatársa, jelenleg a Vallástudományi Tanszék adjunktusa. Fő kutatási területe az Újasszír Birodalom története, különös tekintettel a birodalom adminisztratív és vallási struktúráira.

Az előadás híre és facebook-eseménye.

Az előadás videofelvétele: YouTube