Az Írás arcai – 2021/22. tanév tavaszi félév
A 2021/22. tanév tavaszi félévének előadásai
- Hétfőnként 18:00-19:30, ELTE BTK, Múzeum krt. 4, F épület, Kerényi terem (földszint 1) -
A sorozat plakátja itt található.
A sorozat szervezője: Buzási Gábor. A szervezésben segítenek: Mátó Zsombor és Szűcs Bernadett.
(1.) Február 14. (online, MS Teams)
Földváry Miklós István
A római perikóparendszer
A perikóparend a Biblia „kivágatainak” válogatását és elrendezését jelenti a liturgikus évnek megfelelően. Sokáig ez volt az uralkodó módja annak, ahogyan a kereszténység az Írást befogadta, de a keleti egyházak és a protestantizmus egyes irányzatai máig megőrizték. A perikóparendek a patrisztikus korban alakultak ki; egyikük volt a Rómához kötődő, majd Európában gyakorlatilag kizárólagossá vált típus. Előbb ennek szerkezetét és a kidolgozása mögött érvényesülő elveket tekintjük át az összeállítók nézőpontjából, majd a rendszert használók szempontjából mutatjuk be az interpretációs és esztétikai többletet, amelyet a ciklus nyújtani tudott. Egyszersmind betekintést engedünk abba a munkafolyamatba, amely a perikóparendnek a rítuson belüli változatairól (úzusairól) igyekszik képet adni.
Földváry Miklós István latin filológus, középkorkutató, liturgiatörténész, az MTA Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoportjának és ELTE BTK Vallástudományi Tanszékének vezetője. Szakterülete a középkori Esztergom liturgikus forrásainak kiadása és a római rítus változatainak történeti-összehasonlító elemzése. Kutatásaira egyfelől az esztétikai és vallásantropológiai megközelítés, másfelől a rendszerszerűségre és szintézisre való törekvés jellemző.
Az előadás híre és facebook-eseménye.
(2.) Február 21. (online, MS Teams)
Visi Tamás
A teremtéstörténet meteorológiai értelmezése Philoponosztól Maimonidesig
Arisztotelész Meteorológia című írása tárgyalja az összes légköri jelenséget, amely a Hold szférája alatt található (ide sorolta Arisztotelész például a meteoritokat és a Tejutat is). A késő ókorban és a középkorban több zsidó és keresztény exegéta az ariszotelészi Meteorológia alapján értelmezte a hatnapos teremtéstörténetet. Johannész Philoponosz egyiptomi monofizita teológus teremtés-magyarázata (i. sz. 546-560 k.) a legkorábbi dokumentuma ennek az értelmezési irányzatnak. Philoponosz műveit felhasználták 7-9. századi szír szerzők (Edesszai Jakab, Mózes Bar Képha), és az ő közvetítésükkel jutottak el középkori zsidó bibliaértelmezőkhöz (Da’úd al-Muqammasz, Sza’adja Gáon, al-Qirqiszáni, Ábrahám Ibn Ezra, Maimonides) is.
Visi Tamás az olomouci Palacký Egyetem judaisztikai tanszékén előadó. Fontosabb publikációi: “The ‘Meteorological’ Interpretation of the Creation Narrative from John Philoponus to Saadia Gaon,” Aleph 21 (2021) 209-278; “The Chronology of John the Baptist and the Crucifixion of Jesus of Nazareth,” Journal for the Study of the Historical Jesus 18 (2020) 3-34; “Jewish Physicians in Late Medieval Ashkenaz,” Social History of Medicine 32 (2019) 670-690; Berechiah ben Natronai ha-Naqdan’s Works and Their Reception (Brepols, 2019, eds. T. Visi, T. Bibring, D. Soukup).
Az előadás híre és facebook-eseménye.
(3.) Március 7.
Balla Ibolya
A héber/görög Ben Szira és a bölcsességirodalom
Az előadás célja bemutatni a Kr. e. 2. században keletkezett, deuterokanonikus Sirák/Ben Szira könyvét, a könyv legfontosabb kapcsolódási pontjait a modellként szolgáló kanonikus bölcsességi művekkel, valamint legjelentősebb teológiai tanításait. Mivel a mű eredeti, héber szövege hosszú időn keresztül nem volt elérhető, a 19-20. századig – a héber szöveg kb. kétharmadának felfedezéséig – a kutatás alapját elsősorban a görög szöveg képezte. Ott, ahol a héber és a görög szöveg egyaránt rendelkezésre áll, több esetben jelentős különbségek vannak köztük. Néhány választott perikópa segítségével az előadás kitér e különbségek egy részének ismertetésére, jelentőségük bemutatására.
Balla Ibolya a Pápai Református Teológiai Akadémia docense, a Biblikus Intézet ószövetségi tárgyakat oktató munkatársa. Oktatott tárgyai közé tartozik az ószövetségi bevezetés, az ószövetségi írásmagyarázat, az óizráeli vallás az ókori Közel-Kelet vallástörténetének kontextusában, valamint az ószövetségi bibliai teológia. Főbb kutatásai területei: prófétai irodalom, kanonikus és deuterokanonikus bölcsességirodalom.
Az előadás híre és facebook-eseménye.
(4.) Március 21.
Koltai Kornélia
Az arámi targumok bibliafordítási és interpretációs eljárásai
Targumnak szűkebb értelemben a Héber Biblia / Tanakh arámi nyelvű zsidó „fordítását” nevezzük. Létrejöttében a zsidó közösségek megváltozott (elsődleges) nyelvhasználata játszhatott szerepet, valamint, hogy a tudós rabbik a közösség számára a Héber Biblia megfelelő értelmezését kívánták rögzíteni. A targum szó tágabb értelemben – ennek megfelelően − „magyarázatot” is jelent. A műfaj rendkívül népszerű volt, az ókortól kezdődően a kora-középkorig virágzott, elsősorban Palesztina területén. Ha végignézzük a különféle targumtípusokat, láthatjuk, hogy egyesek szorosan követik, míg mások parafrazeálják, hosszabb betétekkel egészítik ki az eredeti szöveget. A fordítási és interpretációs technikák tehát különfélék lehetnek. Előadásomban változatos stílusú és műfajú targumrészletek bemutatásán-elemzésén keresztül a különféle átváltási műveletek és interpretációs eljárások kategorizációjára teszek kísérletet.
Koltai Kornélia az ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékének habilitált adjunktusa. A hebraisztika szakon hosszú ideje tanít targumi arámi nyelvet és szövegolvasást, a szakos curriculumban helyet kapó Tóra-targumokat (Targum Onkelosz és a palesztinai tagumok), Próféták-targumot (Targum Jonatán), és Írások targumjait egyaránt. Sok diákot ösztönöz targumi témájú szakdolgozatírásra, illetve doktori képzés keretében megvalósítandó további targumkutatásra.
Az előadás híre és facebook-eseménye.
(5.) Március 28.
Pecsuk Ottó
Keresztények a hatalom árnyékában: A Róm 13,1-7 értelmezési lehetőségei
Pál apostolt a Római levél második felében a római keresztények egymással szembeni viselkedésének és a – gyakran ellenséges – külvilághoz való viszonyának kérdései foglalkoztatták. Ebben logikusan jutott el a keresztények államhatalomhoz fűződő viszonyához. Szavai hosszú értelmezéstörténeti utat jártak be, és minden korban normatív szövegként kezelte az egyház az éppen aktuális hatalomra vonatkoztatva. A Nagy Konstantin utáni egyház hatalomhoz fűződő viszonyát figyelembe véve a Róm 13,1-7 nem tartozik azon szövegek közé, amelyekre büszkék vagyunk. De ez az értékelés csakis a hatástörténet szempontjából vetődhet fel így. Minél gyakrabban találunk példát a helytelen, káros, opportunista vagy szervilis magyarázatokra és az azokból eredő visszás és ma már egyszerűen védhetetlen egyházi gyakorlatokra, annál kíméletlenebbül kell kutatnunk a szöveg primer, első századi és római jelentését, így legalább magunkat megkímélendő egy újabb káros írásértelmezéstől.
Pecsuk Ottó református lelkész, a KRE HTK Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékének docense és Magyar Bibliatársulat főtitkára. Feleségével, Katalinnal együtt négy gyermeket nevelnek. Doktori dolgozatát a Római levél kortörténeti olvasatából, habilitációs értekezését pedig a bibliafordítás elméleti és gyakorlati kérdéseiből írta. Ez a két írás jól kijelöli kutatási és érdeklődési területét: leginkább az Újszövetség gondolatiságát, szövegét, világát és az ókori szöveg mai „lefordíthatóságát” vizsgálja.
Az előadás híre és facebook-eseménye.
(6.) Április 4.
Ribáry Márton
A bibliai kinyilatkoztott jog szelleme, nyelve és módszere a Talmudban
A rabbik számára a Biblia szövege nemcsak a jog szellemét fejezte ki, hanem abból fakadt a jog technikai szótára és a jogértelmezés eszköztára is. A módszer egyáltalán nem magától értetődő, különösképpen ha a nyugati joghagyomány alapját képező római joggal vetjük össze, mely nem riad vissza az ősi jog filozófiai korszerűsítésétől, a jog szellemének koherens keretben és modern nyelvezetben való megőrzésétől. Az előadás a Jeruzsálemi Talmud Bava Kamma traktátusának nyitófejezete alapján azt mutatja be, hogy a rabbik leleményes retorikai csúsztatásokkal, de a Biblia nyelvezetének szoros keretei között kerestek módot arra, hogy az isteni kinyilatkoztatásból fakadó jogot saját koruk kihívásaihoz idomítsák.
Ribáry Márton a Royal Holloway Univesity of London jogi tanszékének oktatója. Tanulmányait az ELTE, Oxford és Manchester egyetemein végezte, melyek után kutatói ösztöndíjjal a Surrey Egyetem jogi tanszékén dolgozott. Kutatásának középpontjában a meggyőző jogi érvelés filozófiai, retorikai és történeti rekonstrukciója, valamint annak számítógépes modellezése áll.
Az előadás híre és facebook-eseménye.
(7.) Április 11.
Kraft András
A bizánci apokaliptika exegetikai beágyazottsága
A tipológia egyszerre hermeneutikai megközelítés és történelemelmélet. Eszerint múltbeli üdvtörténeti események és személyek megfeleltethetők olyan jelen és jövőbeli eseményeknek és alakoknak, amelyek beteljesítik előfutáraik jelentőségét. A kora keresztény történetírás alapvetően tipologikus, és a bizánci apokaliptikus hagyomány hűen folytatta ezt a keresztény örökséget. A középkori görög nyelvű apokalipszisekben rengeteg tipológiai érvvel találkozunk, amelyek nem csak bibliai alakokat használnak fel, mint Mózes és Krisztus, hanem a Biblián kívülieket is, mint Nagy Sándor és Nagy Konstantin. A tipologizálás sarkalatos hermeneutikai stratégia volt a bizánci apokaliptikában. Az előadás ennek jelentőségét mutatja be néhány példán keresztül, különös tekintettel a Jákob áldásában (1Móz 49) említett oroszlánkölyök-metafora értelmezésére.
Kraft András a Bécsi Egyetem Bizánci és Újgörög Tanszékének munkatársa. Tanulmányait az ELTE-n és a CEU-n végezte, majd a Princetoni Egyetemen volt posztdoktori ösztöndíjas. Kutatásaiban a bizánci filozófiai és prófétai irodalommal, ezen belül is különösen a középkori görög nyelvű apokaliptikus szövegek kéziratos hagyományozásával foglalkozik.
Az előadás híre és facebook-eseménye.
(8.) Április 25. (kivételesen 16:00-17:30 között)
Somos Róbert
A szentírásértelmezés hangsúlyváltozásai Órigenész életművében
Órigenész (185-253) mind a bibliai szövegkritika, mind az exegézis terén úttörő tevékenységet folytatott, és közvetlen utókora számára is elérhetetlen minőségi színvonalat képviselt. A héber eredetinek tartott szöveg hű görög változatát kívánta megalkotni a Hexapla monumentális vállalkozásával a hebraica veritas abszolutizálása nélkül. Bibliai kéziratokat kereső expedíciókban vett részt. A szövegek értelmezésének elméleti kérdéseit rendszeres módon tárgyalta a Peri Arkhón negyedik könyvében, ahol a szöveg betű szerinti jelentésének rögzítése mellett az átvitt lelki és szellemi jelentések jelentőségét hangsúlyozta. Caesareába való költözése után egyre inkább a filológiai és gyakorlati exegetikai kérdések álltak életműve centrumában.
Somos Róbert egyetemi tanár a PTE BTK Filozófia Tanszékén, ugyanitt a Patrisztika Központ vezetője. Az MTA doktora. Fő kutatási területe a görög patrisztika, ezen belül elsősorban Órigenész és az órigenészi hagyomány. Az antik császárkori filozófia és a huszadik századi magyar filozófia köréből is vannak monográfiái, fordításai és szövegkiadásai.
Az előadás híre és facebook-eseménye.
(9.) Május 2.
David L. Dusenbury
The Innocence of Pontius Pilate: Notes on an Unnoticed Theme in Judaic and Islamic Traditions
That numerous Christian traditions try to exculpate Jesus’s Roman judge, Pontius Pilate, is well known. Yet this Christian theme seems never to have been compared with Judaic and Islamic traditions in which Pilate is, perhaps surprisingly, innocent. From a ‘Judaean’ voice in Justin Martyr’s First Apology to a seventeenth-century version of the Toledot Yeshu; from sura 4 of the Qur’an to Nicolas Cusanus’s fifteenth-century Sifting the Qur’an: Pilate’s hand in Jesus’s death is in question. This lecture will present several suggestive findings from Dusenbury’s recent book, The Innocence of Pontius Pilate: How the Roman Trial of Jesus Shaped History (Oxford University Press, 2021).
David Lloyd Dusenbury is a philosopher and historian of ideas. He has held research fellowships, most recently, at the University of Leuven and the Hebrew University of Jerusalem; and he is currently a visiting professor at Eötvös Loránd University. His next book is titled I Judge No One: A Political Life of Jesus.
Az előadás híre és facebook-eseménye.
(10.) Május 9.
Fabiny Tibor
Fátyol Mózes arcán: William Tyndale (1492-1536) bibliai hermeneutikája
William Tyndale (kb 1492-1536), a Biblia első angol nyelvű fordítója nemcsak kultúrtörténetileg jelentős személy (bibliafordításának mintegy nyolcvan százaléka bekerült az 1611-es Jakab-kori Bibliába, amelyet egészen a huszadik század elejéig használtak), hanem a Biblia fordítása és kommentárjai kapcsán olyan újszerű megállapításokat tett, mint például a szöveg folyamata (“the process of the text”), a literális értelem, allegória, intertextualitás, amelyeket a modern hermeneutika (például a beszédaktus elmélet) előzményeinek is tekinthetünk. Az előadás Tyndale-nek a Pentateuchus-hoz, valamint az Újszövetség könyveihez írt előszói alapján kíván rámutatni az angol tudós mártír hermeneutikájának eredetiségére.
Fabiny Tibor irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének egyetemi tanára és a Hermeneutikai Kutatóközpontjának vezetője. 1993 óta szerkeszti a Hermeneutikai Füzetek című sorozatot. A The Lion and the Lamb. Figuralism and Fulfilment in the Bible, Art and Literature című könyvét a Macmillan Kiadó jelentette meg 1992-ben. Magyarul publikált könyvei: Szótörténések (Luther Kiadó, 2009); Az eljövendő árnyékai (Károli- L' Harmattan, 2016); Isten maszkjai. Luther olvasása közben (L’Harmattan, 2021). Megjelenés alatt: Eretnekek vagy mártírok: Hitvita és hermeneutika a korai angol reformáció idején: 1525-1535. (L’Harmattan, 2022).
Az előadás híre és facebook-eseménye.